Helyzetfeltárás
Maroslele Község Önkormányzata vezetésével, összesen 9 csongrádi települést magában foglaló konzorcium jött létre a EFOP-3.9.2-16-2017-00028 “Gyermekeink a jövő” – humán szolgáltatások minőségének fejlesztése Csongrád megyében projekt sikeres megvalósítása érdekében. A konzorcium tagtelepülései: Maroslele, Óföldeák, Földdeák, Székkutas, Mindszent, Mártély, Kiszombor, Apátfalva, Magyarcsanád.
Az EFOP-3.9.2. Felhívás egyik kötelezően választható elemeként a projektbe betervezésre került a Korai iskolaelhagyást megelőző modellprogram kidolgozása a konzorciumot alkotó kilenc település iskoláinak – önkéntes – bevonásával, melyhez a megvalósítók a HBH Stratégia és Fejlesztés Kft-t vonta be külső szakértőként. Jelen megalapozó Helyzetfeltárás ennek a megbízásnak a keretében készült Maroslele Község Önkormányzata és a HBH Kft. között létrejött, hatályos Vállalkozási szerződésben foglalt tartalmi és formai elvárások alapján.
A kidolgozandó modellprogram gyakorlati szakmai megalapozása céljából a konzorciumi partnertelepüléseken az önkéntesen együttműködő állami és önkormányzati fenntartású általános iskolák vezetőivel, ill. felelős szakembereivel a helyi adottságokról, problémákról, különös tekintettel a lemorzsolódási, korai iskolaelhagyási tapasztalatokról egyéni, illetve kiscsoportos mélyinterjúk készültek. A megkérdezett interjúalanyok száma: 9 fő.
Az érintetti körök pontos lehatárolása az ún. stakeholder analízis módszerével történt, melynek módszertanát a megszervezett workshopokon a bevont külső szakértők ismertették, illetve magát a tervezési folyamatot moderálták. Stakeholder minden olyan érintett (személy, csoport, szereplő, intézmény stb.), aki/amely befolyásolhatja a kitűzött (projekt)cél meg valósítását és/vagy érintve van abban. A műhelytalálkozókon a stakeholder analízis módszerével szisztematikusan azonosították a korai iskolaelhagyást megelőző modellprogram tervezésében és megvalósításában érintett szereplőket. A résztvevők körét a partnerségből meghívott oktatási-nevelési, illetve humán közszolgáltatási intézményvezetők, szakemberek, valamint a szakmai projektvezetés tagjai résztvevők képeztek. Először minél tágabb kört tekintve, szabadon ötletelve, felsorolásszerűen gyűjtötték össze a résztvevők a potenciálisan érintettnek/érdekeltnek tekinthető szereplőket. Minden olyan szereplőt (szervezetet, intézményt stb.) feljegyeztek, akik relevánsak lehetnek. Az azonosítást részét képezte az egyes javaslatok indoklása szóban: a megnevezett potenciális érintettek rövid bemutatása, motivációjának alátámasztása. A résztvevők kommentálhatták egymás javaslatait, és további kérdéseket tehettek fel azokhoz. Ezt követően a mindenki által elfogadott szereplőket az érdekeltség és az érintettség/befolyás mértéke szerint kialakított mátrix rendszerben helyezték el a résztvevők, mely egyúttal az érintettek bevonásának fontossági sorrendjét is kifejezi.
A partnerségbe bevonható potenciális érintettek (stakeholderek) típusonként:
- önkormányzat/ok
- önkormányzati fenntartású intézmények
- állami/államigazgatási szervezetek (pl. KLIK, EMMI)
- közszolgáltatást nyújtó vállalatok (pl. MÁV, DAKK)
- a helyi gazdaság képviselői (munkaadók, üzleti szereplők, cégek, vállalkozók stb.)
- kamarák, vállalkozói szervezetek (Kereskedelmi és Iparkamara, Agrárkamara)
- felsőoktatás, kutatás képviselői (egyetemek, felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek stb.)
- helyi szempontból jelentős területeken aktív, szakértelemmel rendelkező civil szervezetek képviselői (pl. oktatás, nevelés, gyermekjólét, családsegítés, közösségi élet)
- egyházak/egyházi karitatív szervezetek képviselői
- társadalmi-szociális partnerek (pl. különböző esélyegyenlőségi célcsoportokat reprezentáló civil szervezetek pl. fogyatékossággal élők stb.)
- nemzetiségek, nemzetiségi önkormányzatok képviselői (pl. roma/cigány)
- a helyi nyilvánosságot képviselő, véleményformáló személyek (pl. egyéni vállalkozók, érdekvédelmi csoportok vezetői)
- a helyi lakosság képviselői (pl. az érintett gyermekek szülei, nagyszülei mint külön célcsoport)
A konzorcium települései kizárólag alapfokú oktatással rendelkeznek, nyolc intézmény rendelkezik felső tagozattal. A lemorzsolódással kapcsolatos statisztikák csak felső tagozattól kerülnek felmérésre, ezért ebben a fejezetben a konzorcium oktatási intézményeinek felső tagozatain végbement folyamatok kerülnek bemutatásra. Három oktatási intézmény (Kiszombori Dózsa György Általános Iskola, Mindszenti Általános Iskola, Földeáki Návay Lajos Általános Iskola) felső tagozatának tanulói létszáma meghaladja a 120 főt, a többi intézmény 80 főnél kevesebb diákkal rendelkezik (Mindszenti Általános Iskola Dózsa-telepi Tagintézménye, Maroslelei Általános Iskola, Apátfalvi Dózsa György Általános Iskola, Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola Gregus Máté Tagintézmény – Székkutas, Magyarcsanádi Református Általános Iskola). A legkisebb intézmény, a Magyarcsanádi Református Általános Iskola felső tagozatos diákjainak száma mindössze 39 fő. Az elmúlt két évben a konzorcium oktatási intézményeinek mindegyikében, kisebb-nagyobb mértékben csökkent a tanulói létszám. Összességében a 2016/17-es tanév végétől a 2018/19-es tanév I. félévéig 821 főről 745 főre, azaz közel 10%-kal csökkent a konzorcium felső tagozatos diákjainak száma.
A legnagyobb, 20%-os csökkenés (85 főről 68 főre) a Maroslelei Általános iskolában volt tapasztalható, melytől nem maradt el sokkal a Székkutasi Általános Iskola sem (18,8%) és átlag feletti csökkenés (13,3%) jellemezte a Magyarcsanádi Református Általános Iskolát is. A legkisebb mértékben az Apátfalvi Dózsa György Általános Iskolában csökkent a tanulói létszám (80 főről 78 főre), viszonylag alacsony volt még a csökkenés a Földeáki Návay Lajos Általános Iskolában (4,5%) és a Mindszenti Általános Iskolában (5,7%).
A tanulói létszám tehát összességében meglehetősen kedvezőtlenül alakult az utóbbi két évben, pozitív fejlemény azonban, hogy ezzel egyidejűleg az oktatási intézmények többségében a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma is csökkent.
Összességében a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma a konzorcium településein 10 fővel, 127 főről 117 főre csökkent. Ez túlnyomó részben a legnagyobb mértékű csökkenést elérő Magyarcsanádi Református Általános Iskolának köszönhető, ahol 51%-ról 23%-ra (14 fővel) csökkent ez az érték, mely azonban még mindig a 3. legmagasabbnak számít a konzorciumon belül. Ezzel ellentétes folyamat játszódott le az Apátfalvi Dózsa György Általános Iskolában (ahol a legkisebb volt a tanulói létszám csökkenése), ahol jelentősen, 6,3%-ról 24,4 %-ra (14 fővel) nőtt ezen diákok aránya.
A konzorcium többi intézményében nagyobb változás ebben a tekintetben nem történt, általánosságban elmondható, hogy a tanulói létszám csökkenésével párhuzamosan a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma is csökkent, így arányukban jelentősebb változás nem következett be. Az konzorcium három intézményében a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya kifejezetten magas, 20% feletti (Mindszenti Általános Iskola Dózsa-telepi Tagintézménye, Apátfalvi Dózsa György Általános Iskola, Magyarcsanádi Református Általános Iskola), míg a többi intézmény esetében ez az érték 10-15% között mozog. Az egyetlen kivételt a székkutasi Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola Gregus Máté Tagintézmény jelenti, ahol a 2017/18-as tanév végi adatok alapján egyetlen diákot sem veszélyeztetett lemorzsolódás.
Az adatszolgáltatások alapján, a tanulók lemorzsolódással való veszélyeztetettségét az esetek túlnyomó részében, mintegy 90%-ban a rossz, közepest el nem érő tanulmányi eredmény, illetve az egy vagy több tantárgyból kapott elégtelen osztályzat jelzi.
A partnertelepülések intézményi-szervezeti adottságai
- A 9 konzorciumi településen 8 általános iskola működik, amelyek közül 1 általános iskola (Mártély) csak alsó tagozatos osztályokkal rendelkezik, illetve 1 általános iskola (Mindszent) 2 tagintézményben végzi a feladatellátást.
- Szociális körülményeiket és adottságaikat tekintve nagy különbségeket mutatnak a partnertelepülések, és ezek a különbségek erőteljesen hatnak az iskolák mindennapos működésére és ezáltal elért eredményeikre, illetve a lemorzsolódási mutatóikra.
- Magyarcsanád, Apátfalva és Kiszombor településeken, illetve az egyik mindszenti tagintézményben elsősorban a hátrányos szociokulturális hatások következtében jelentkeznek a nehézségek az iskolában.
- Az iskolák döntően állami fenntartásúak – a Magyarcsanádon működő egyházi iskola kivételével -, amelynek köszönhetően a fenntartó tankerületi központok által biztosított pedagógiai-szakmai támogatást és az országos programokba való bekapcsolódást egyaránt elérhetőek az intézmények számára.
- A partnertelepülések mindegyikében viszonylag kis létszámmal működnek az iskolák: azaz a tanulói és a munkatársi létszámuk egyaránt alacsony, amely következtében családias a légkör, az egyes tanulók könnyebben kerülnek a pedagógusok látókörébe és gyorsabb a felmerülő egyéni problémák felismerése. Ugyanakkor az intézményekben elérhető szakemberek köre is korlátozott, a megyeszékhelytől, illetve tankerületi központtól való távolság miatt speciális feladatokat ellátó szakemberek mozgósítása hosszabb időt vesz igénybe; illetve a gondozási folyamatok nem helyben valósulnak meg (pl. nevelési tanácsadó, szakértői bizottság).
- Az iskolák a lemorzsolódással kapcsolatban minden esetben a veszélyeztetett tanulók egyéni gondozását, mentorálását tekintik elsődleges eszközként, és erre építve alkalmazzák az egyéb lehetőségeiket.
A lemorzsolódás főbb okai
Az érintettekkel lefolytatott mélyinterjúk alapján a lemorzsolódás legjellemzőbb okai a következőkben foglalható össze a konzorciumitelepüléseken:
- családi háttérből fakadó motiválatlanság, amely kiegészül a szülői minta negatív hatásaival;
- folyamatos tanulási kudarcok és ennek következtében kialakuló alacsony önértékelés;
- életkori krízisek okozta konfliktusok a családon belül és iskolán belül is, amelyek sokszor egymást erősítik;
- szülőkkel folytatott kommunikáció akadályoztatottsága, az ennek feloldásához szükséges pedagógiai eszközök, módszerek hiánya;
- a szülők bevonódása az iskolai tevékenységekbe nagyon alacsony, így nem elégséges az iskola-pedagógus-szülő-gyermek körön belül az együttműködési szint;
- negatív kortárs-hatások, hátráltató szerepmodellek, példaképek hatásai;
Összegzés
A lebonyolított partneri mélyinterjúk alapján megállapítható, hogy a lemorzsolódással kapcsolatos tevékenységek, intézkedések köre sokrétű, de mindenhol megjelenik a tanulók egyéni fejlesztése, az egyéni bánásmód és a veszélyeztetettek beazonosítása, gondozása. Az ehhez kapcsolódó pedagógiai szakmai színvonal a megkérdezett érintettek szerint mindenhol magas és támogatott a jelenleg futó országos programok révén is.
A szakmai visszajelzések alapján további támogatás, megoldási javaslatok, módszer- és eszköztár lenne szükséges az alábbi területeken:
- szülőkkel folytatott kommunikáció, bevonásuk a folyamatokba;
- kortárs csoportok támogató szerepének erősítése;
- tanórai és tanórán kívüli motiváció;
- nem tipikus tehetségek felismerése, gondozása;
- tanulói önreflexió fejlesztése;
- indulat- és dühkezelési technikák, konfliktuskezelés, mindfullness;
- játékosítás (gamification).
A Korai elhagyást megelőző modellprogram kidolgozásában a projektgazda községben működő Maroslelei Általános Iskola vesz rész aktívan, illetve önkéntes alapon a földeáki Návay Lajos Általános Iskola jelezte még együttműködési szándékát. A két intézmény közötti feladatmegosztás a következő szakaszban kerül pontosabban kidolgozásra.
A modellprogram bevezetésében és kipróbálásában a konzorcium minden általános iskolája szerepet kap, számukra támogatást a kidolgozásban részt vevő helyi munkatársak fogják biztosítani.
A modellprogram kidolgozásában résztvevő iskolák rendelkeznek kellő humán szakmai kapacitással, valamint innovatív projektek kidolgozásában való gyakorlattal, és pedagógusaik között magas a részvételi hajlandóságot mutatók aránya. A lemorzsolódást csökkentő modellprogram kipróbálásakor fontos vezérelv, hogy az ebben résztvevő pedagógusok önként, belső motivációjuk révén járuljanak hozzá a közös munkához, így a nyitottság és önkéntesség elsődleges tényezők. A maroslelei helyi szakemberek a külső szakértők bevonásával minden iskola számára személyes ismertető-tájékoztató alkalmakat tartanak.
Szektorközi együttműködések
Fontos előrelépés, hogy az EFOP-3.9.2-16-2017-00028 számú projekt tevékenységei között a 2018/2019. tanévtől kezdődően minden konzorciumi településen elérhető heti 8 órában iskolapszichológus. A szakemberek elsődleges feladata az iskolák igényeinek megfelelően, a beilleszkedési, magatartási zavarokkal, szorongással érintett tanulók egyéni gondozása, csoportos konfliktuskezelés, a bullying megelőzése és kezelése.
Szintén ennek a projektnek a keretében – az állami ellátórendszer kapacitásán felül – a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztéséhez, logopédus és fejlesztő pedagógusok bevonásával többletellátást biztosított.
További szektorközi együttműködés minden konzorciumi településen a szociális ellátórendszer aktív bevonásával valósul meg. A helyi ellátórendszer részeként működő Családsegítő Szolgálat, valamint Gyermekvédelmi Szolgálat és jelzőrendszer aktívan együttműködik az iskolákkal, folyamatos a személyes kapcsolattartás. A sikeres együttműködést segíti a helyi közösségek alacsony létszáma, amely lehetővé teszi az alapos felmérést és nyomonkövetést.
Modellprogram
A modellprogram kidolgozásakor a szakértői team szorosan együtt dolgozott a helyi szintű megvalósításban részt vevő kollégákkal, akik a módszertani fejlesztésban, valamint a helyi szintű kiproóbálásban, tesztelésben, az eredmények terjesztésében vettek részt.
A közös munka nyomán kidolgozásra került egy 11 módszert bemutató módszertani gyűjtemény valamint ehhez kapcsolódóan a módszerek témaspecifikus alkalmazásához tanácsok.
A 11 módszer illeszkedik és választ ad a helyzetfeltárásban beazonosított problémákra.
Letölthető dokumentumok
- A teljes tanulmány letölthető innen.
- A modellprogram megvalósításában résztvevő helyi szakemberek által szerkesztett szakmai kiadvány, amely tartalmazza a 11 módszer összefoglaló leírását, letölthető innen.
Ezek a Művek a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően használhatók fel.