A kidolgozandó modellprogram gyakorlati szakmai megalapozása céljából a konzorciumi partnertelepüléseken az önkéntesen együttműködő állami és önkormányzati fenntartású általános iskolák vezetőivel, ill. felelős szakembereivel a helyi adottságokról, problémákról, különös tekintettel a lemorzsolódási, korai iskolaelhagyási tapasztalatokról egyéni, illetve kiscsoportos mélyinterjúk készültek. A megkérdezett interjúalanyok száma: 9 fő.

Az érintetti körök pontos lehatárolása az ún. stakeholder analízis módszerével történt, melynek módszertanát a megszervezett workshopokon a bevont külső szakértők ismertették, illetve magát a tervezési folyamatot moderálták. Stakeholder minden olyan érintett (személy, csoport, szereplő, intézmény stb.), aki/amely befolyásolhatja a kitűzött (projekt)cél meg valósítását és/vagy érintve van abban. A műhelytalálkozókon a stakeholder analízis módszerével szisztematikusan azonosították a korai iskolaelhagyást megelőző modellprogram tervezésében és megvalósításában érintett szereplőket. A résztvevők körét a partnerségből meghívott oktatási-nevelési, illetve humán közszolgáltatási intézményvezetők, szakemberek, valamint a szakmai projektvezetés tagjai résztvevők képeztek. Először minél tágabb kört tekintve, szabadon ötletelve, felsorolásszerűen gyűjtötték össze a résztvevők a potenciálisan érintettnek/érdekeltnek tekinthető szereplőket. Minden olyan szereplőt (szervezetet, intézményt stb.) feljegyeztek, akik relevánsak lehetnek. Az azonosítást részét képezte az egyes javaslatok indoklása szóban: a megnevezett potenciális érintettek rövid bemutatása, motivációjának alátámasztása. A résztvevők kommentálhatták egymás javaslatait, és további kérdéseket tehettek fel azokhoz. Ezt követően a mindenki által elfogadott szereplőket az érdekeltség és az érintettség/befolyás mértéke szerint kialakított mátrix rendszerben helyezték el a résztvevők, mely egyúttal az érintettek bevonásának fontossági sorrendjét is kifejezi.

A partnerségbe bevonható potenciális érintettek (stakeholderek) típusonként:

1. önkormányzat/ok
2. önkormányzati fenntartású intézmények
3. állami/államigazgatási szervezetek (pl. KLIK, EMMI)
4. közszolgáltatást nyújtó vállalatok (pl. MÁV, DAKK)
5. a helyi gazdaság képviselői (munkaadók, üzleti szereplők, cégek, vállalkozók stb.)
6. kamarák, vállalkozói szervezetek (Kereskedelmi és Iparkamara, Agrárkamara)
7. felsőoktatás, kutatás képviselői (egyetemek, felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek stb.)
8. helyi szempontból jelentős területeken aktív, szakértelemmel rendelkező civil szervezetek képviselői (pl. oktatás, nevelés, gyermekjólét, családsegítés, közösségi élet)
9. egyházak/egyházi karitatív szervezetek képviselői
10. társadalmi-szociális partnerek (pl. különböző esélyegyenlőségi célcsoportokat reprezentáló civil szervezetek pl. fogyatékossággal élők stb.)
11. nemzetiségek, nemzetiségi önkormányzatok képviselői (pl. roma/cigány)
12. a helyi nyilvánosságot képviselő, véleményformáló személyek (pl. egyéni vállalkozók, érdekvédelmi csoportok vezetői)
13. a helyi lakosság képviselői (pl. az érintett gyermekek szülei, nagyszülei mint külön célcsoport)

A konzorcium települései kizárólag alapfokú oktatással rendelkeznek, nyolc intézmény rendelkezik felső tagozattal. A lemorzsolódással kapcsolatos statisztikák csak felső tagozattól kerülnek felmérésre, ezért ebben a fejezetben a konzorcium oktatási intézményeinek felső tagozatain végbement folyamatok kerülnek bemutatásra. Három oktatási intézmény (Kiszombori Dózsa György Általános Iskola, Mindszenti Általános Iskola, Földeáki Návay Lajos Általános Iskola) felső tagozatának tanulói létszáma meghaladja a 120 főt, a többi intézmény 80 főnél kevesebb diákkal rendelkezik (Mindszenti Általános Iskola Dózsa-telepi Tagintézménye, Maroslelei Általános Iskola, Apátfalvi Dózsa György Általános Iskola, Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola Gregus Máté Tagintézmény – Székkutas, Magyarcsanádi Református Általános Iskola). A legkisebb intézmény, a Magyarcsanádi Református Általános Iskola felső tagozatos diákjainak száma mindössze 39 fő. Az elmúlt két évben a konzorcium oktatási intézményeinek mindegyikében, kisebb-nagyobb mértékben csökkent a tanulói létszám. Összességében a 2016/17-es tanév végétől a 2018/19-es tanév I. félévéig 821 főről 745 főre, azaz közel 10%-kal csökkent a konzorcium felső tagozatos diákjainak száma.

A legnagyobb, 20%-os csökkenés (85 főről 68 főre) a Maroslelei Általános iskolában volt tapasztalható, melytől nem maradt el sokkal a Székkutasi Általános Iskola sem (18,8%) és átlag feletti csökkenés (13,3%) jellemezte a Magyarcsanádi Református Általános Iskolát is. A legkisebb mértékben az Apátfalvi Dózsa György Általános Iskolában csökkent a tanulói létszám (80 főről 78 főre), viszonylag alacsony volt még a csökkenés a Földeáki Návay Lajos Általános Iskolában (4,5%) és a Mindszenti Általános Iskolában (5,7%).
A tanulói létszám tehát összességében meglehetősen kedvezőtlenül alakult az utóbbi két évben, pozitív fejlemény azonban, hogy ezzel egyidejűleg az oktatási intézmények többségében a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma is csökkent.

Összességében a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma a konzorcium településein 10 fővel, 127 főről 117 főre csökkent. Ez túlnyomó részben a legnagyobb mértékű csökkenést elérő Magyarcsanádi Református Általános Iskolának köszönhető, ahol 51%-ról 23%-ra (14 fővel) csökkent ez az érték, mely azonban még mindig a 3. legmagasabbnak számít a konzorciumon belül. Ezzel ellentétes folyamat játszódott le az Apátfalvi Dózsa György Általános Iskolában (ahol a legkisebb volt a tanulói létszám csökkenése), ahol jelentősen, 6,3%-ról 24,4 %-ra (14 fővel) nőtt ezen diákok aránya.

A konzorcium többi intézményében nagyobb változás ebben a tekintetben nem történt, általánosságban elmondható, hogy a tanulói létszám csökkenésével párhuzamosan a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma is csökkent, így arányukban jelentősebb változás nem következett be. Az konzorcium három intézményében a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya kifejezetten magas, 20% feletti (Mindszenti Általános Iskola Dózsa-telepi Tagintézménye, Apátfalvi Dózsa György Általános Iskola, Magyarcsanádi Református Általános Iskola), míg a többi intézmény esetében ez az érték 10-15% között mozog. Az egyetlen kivételt a székkutasi Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola Gregus Máté Tagintézmény jelenti, ahol a 2017/18-as tanév végi adatok alapján egyetlen diákot sem veszélyeztetett lemorzsolódás.
Az adatszolgáltatások alapján, a tanulók lemorzsolódással való veszélyeztetettségét az esetek túlnyomó részében, mintegy 90%-ban a rossz, közepest el nem érő tanulmányi eredmény, illetve az egy vagy több tantárgyból kapott elégtelen osztályzat jelzi.

A partnertelepülések intézményi-szervezeti adottságai

• A 9 konzorciumi településen 8 általános iskola működik, amelyek közül 1 általános iskola (Mártély) csak alsó tagozatos osztályokkal rendelkezik, illetve 1 általános iskola (Mindszent) 2 tagintézményben végzi a feladatellátást.
• Szociális körülményeiket és adottságaikat tekintve nagy különbségeket mutatnak a partnertelepülések, és ezek a különbségek erőteljesen hatnak az iskolák mindennapos működésére és ezáltal elért eredményeikre, illetve a lemorzsolódási mutatóikra.
• Magyarcsanád, Apátfalva és Kiszombor településeken, illetve az egyik mindszenti tagintézményben elsősorban a hátrányos szociokulturális hatások következtében jelentkeznek a nehézségek az iskolában.
• Az iskolák döntően állami fenntartásúak – a Magyarcsanádon működő egyházi iskola kivételével -, amelynek köszönhetően a fenntartó tankerületi központok által biztosított pedagógiai-szakmai támogatást és az országos programokba való bekapcsolódást egyaránt elérhetőek az intézmények számára.
• A partnertelepülések mindegyikében viszonylag kis létszámmal működnek az iskolák: azaz a tanulói és a munkatársi létszámuk egyaránt alacsony, amely következtében családias a légkör, az egyes tanulók könnyebben kerülnek a pedagógusok látókörébe és gyorsabb a felmerülő egyéni problémák felismerése. Ugyanakkor az intézményekben elérhető szakemberek köre is korlátozott, a megyeszékhelytől, illetve tankerületi központtól való távolság miatt speciális feladatokat ellátó szakemberek mozgósítása hosszabb időt vesz igénybe; illetve a gondozási folyamatok nem helyben valósulnak meg (pl. nevelési tanácsadó, szakértői bizottság).
• Az iskolák a lemorzsolódással kapcsolatban minden esetben a veszélyeztetett tanulók egyéni gondozását, mentorálását tekintik elsődleges eszközként, és erre építve alkalmazzák az egyéb lehetőségeiket.

A lemorzsolódás főbb okai

Az érintettekkel lefolytatott mélyinterjúk alapján a lemorzsolódás legjellemzőbb okai a következőkben foglalható össze a konzorciumitelepüléseken:

• családi háttérből fakadó motiválatlanság, amely kiegészül a szülői minta negatív hatásaival;
• folyamatos tanulási kudarcok és ennek következtében kialakuló alacsony önértékelés;
• életkori krízisek okozta konfliktusok a családon belül és iskolán belül is, amelyek sokszor egymást erősítik;
• szülőkkel folytatott kommunikáció akadályoztatottsága, az ennek feloldásához szükséges pedagógiai eszközök, módszerek hiánya;
• a szülők bevonódása az iskolai tevékenységekbe nagyon alacsony, így nem elégséges az iskola-pedagógus-szülő-gyermek körön belül az együttműködési szint;
• negatív kortárs-hatások, hátráltató szerepmodellek, példaképek hatásai;

Összegzés

A lebonyolított partneri mélyinterjúk alapján megállapítható, hogy a lemorzsolódással kapcsolatos tevékenységek, intézkedések köre sokrétű, de mindenhol megjelenik a tanulók egyéni fejlesztése, az egyéni bánásmód és a veszélyeztetettek beazonosítása, gondozása. Az ehhez kapcsolódó pedagógiai szakmai színvonal a megkérdezett érintettek szerint mindenhol magas és támogatott a jelenleg futó országos programok révén is.

A szakmai visszajelzések alapján további támogatás, megoldási javaslatok, módszer- és eszköztár lenne szükséges az alábbi területeken:

• szülőkkel folytatott kommunikáció, bevonásuk a folyamatokba;
• kortárs csoportok támogató szerepének erősítése;
• tanórai és tanórán kívüli motiváció;
• nem tipikus tehetségek felismerése, gondozása;
• tanulói önreflexió fejlesztése;
• indulat- és dühkezelési technikák, konfliktuskezelés, mindfullness;
• játékosítás (gamification).

A Korai elhagyást megelőző modellprogram kidolgozásában a projektgazda községben működő Maroslelei Általános Iskola vesz rész aktívan, illetve önkéntes alapon a földeáki Návay Lajos Általános Iskola jelezte még együttműködési szándékát. A két intézmény közötti feladatmegosztás a következő szakaszban kerül pontosabban kidolgozásra.

A modellprogram bevezetésében és kipróbálásában a konzorcium minden általános iskolája szerepet kap, számukra támogatást a kidolgozásban részt vevő helyi munkatársak fogják biztosítani.

A modellprogram kidolgozásában résztvevő iskolák rendelkeznek kellő humán szakmai kapacitással, valamint innovatív projektek kidolgozásában való gyakorlattal, és pedagógusaik között magas a részvételi hajlandóságot mutatók aránya. A lemorzsolódást csökkentő modellprogram kipróbálásakor fontos vezérelv, hogy az ebben résztvevő pedagógusok önként, belső motivációjuk révén járuljanak hozzá a közös munkához, így a nyitottság és önkéntesség elsődleges tényezők. A maroslelei helyi szakemberek a külső szakértők bevonásával minden iskola számára személyes ismertető-tájékoztató alkalmakat tartanak.

Szektorközi együttműködések

Fontos előrelépés, hogy az EFOP-3.9.2-16-2017-00028 számú projekt tevékenységei között a 2018/2019. tanévtől kezdődően minden konzorciumi településen elérhető heti 8 órában iskolapszichológus. A szakemberek elsődleges feladata az iskolák igényeinek megfelelően, a beilleszkedési, magatartási zavarokkal, szorongással érintett tanulók egyéni gondozása, csoportos konfliktuskezelés, a bullying megelőzése és kezelése.

Szintén ennek a projektnek a keretében – az állami ellátórendszer kapacitásán felül – a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztéséhez, logopédus és fejlesztő pedagógusok bevonásával többletellátást biztosított.

További szektorközi együttműködés minden konzorciumi településen a szociális ellátórendszer aktív bevonásával valósul meg. A helyi ellátórendszer részeként működő Családsegítő Szolgálat, valamint Gyermekvédelmi Szolgálat és jelzőrendszer aktívan együttműködik az iskolákkal, folyamatos a személyes kapcsolattartás. A sikeres együttműködést segíti a helyi közösségek alacsony létszáma, amely lehetővé teszi az alapos felmérést és nyomonkövetést.